Szocio-ökológiai rendszerek: Natúrparkok Magyarországon

2017.11.26.

Viszonylag kevés szó esik a hazai nemzeti parkok, tájvédelmi körzetek és természetvédelmi területek mellett a natúrparkokról, melyek a természetvédelmi törvény 2004-es módosítása óta szervezeti formában is léteznek, a területi fejlődés, és az alulról építkezés elvét követve.

Ezek a közös tájegységeket magukba foglaló, szoció-ökológiai rendszerek alkalmasak az adott vidék gazdasági, kulturális, környezetvédelmi szempontokat előtérbe helyező fejlesztések, innovatív kezdeményezések fenntartására, lebonyolítására. Cikkünkben rövid áttekintést nyújtunk a natúrparkok jellemzőiről, nem utolsósorban mint potenciális turisztikai és aktív szabadidő eltöltési lehetőségeket rejtő hazai tájegységekről.

Nem hivatalos natúrparkok már korábban is léteztek hazánkban, elsősorban nyugat-európai minták alapján. A vezérelv, hogy egy adott tájegység, mely kulturálisan és a természetes élővilág szempontjából is egységet formál, legyen egy bizonyos területi fejlődésmodell alapján formálisan is egy egységbe tömörülő egység, együttműködés. Fontos megemlíteni, hogy például a nemzeti parkoktól eltérően, a natúrparkoknak nem céljuk az adott táj emberektől való szeparált védelmezése, épp ellenkezőleg: a natúrpark a tájat a benne, illetve vele élő emberrel együtt védi, fejleszti.

A natúrparkok főbb tevékenységi területei a „négypilléres modell” alapján foglalhatóak össze:

1. pillér – A természeti és kulturális örökség védelme: a táj és a kulturális értékek gondozása, ápolása és megőrzése. A táj érdemes karakterelemeinek és a tájértékeinek védelme, az élőhelyek, fajok fennmaradását szolgáló tudás és ismeretek alkalmazása.

2. pillér – Környezeti nevelés, szemléletformálás: a helyi lakosság és a natúrpark területére érkező látogatók szemléletének formálása a helyi természeti és kulturális örökségek, valamint a megőrzésükre tett erőfeszítések bemutatásán keresztül.

3. pillér – Vidékfejlesztés: a természeti és kulturális örökségen, valamint a táji adottságokon alapuló, a táji értékeket a helyi közösségek bevonásával megőrző, gyarapító fejlesztések támogatása (pl. helyi termékek, piacok, a megőrzést és bemutatást támogató infrastruktúra fejlesztése, gazdasági együttműködések).

4. pillér – Turizmus és pihenés: a táj szépségére, harmóniájára, természeti és kulturális adottságaira, sajátos értékeire építő és azt fenntartó turisztikai és rekreációs kínálat megfogalmazása, a gyógyulást és pihenést elősegítő termékfejlesztés, desztináció-építés, turisztikai piacra vitel, közös értékesítés segítése, támogatása.

Forrás: http://recity.hu